HENDIMÉDI

HENDIMÉDI
Egyiptomban kínálta így portékáját egy arab árus: this is all "hendimédi". Kedves mondásunk maradt azóta is.

2010. december 31., péntek

Boldog Új Évet!


Úgy terveztem, majd karácsony után még bemutatom azt a pár nemezt, amelyek karácsonyi ajándékként készültek, megrendelésre... aztán másképp alakult. Sok minden másképp alakult, a főzés, a takarítás, az ajándékcsomagolás, és sajnos, több megrendelést vissza kellett utasítanom, mert nem fért már bele az időmbe. És egy valakiről nagyon elfeledkeztem, ezt viszont borzasztóan sajnálom. Nem készült az idén hendimédi-ajándék a családomnak, a karácsonyfadíszeket is csak kitaláltam.

Most mégsem vagyok elégedetlen, sem szomorú: ennyi telt tőlem, ennyire volt időm, energiám. A napokban, amíg az elmúlt év fáradalmait pihentem, kitaláltam egy pár új játékot, amelyeket remélhetőleg nemsokára meg is valósíthatok. Ha úgy alakul.

Mozgalmas, rengeteg megvalósítással tele óévet zárok ma. Lehet, furcsán hangzik, de jó volt nekem lenni. És ezt még ilyen egyértelműen sosem éreztem életemben.

Köszönöm mindenkinek, nektek, kedves olvasóim, barátaim, családtagjaim, tanáraim és tanítványaim, hogy támogattatok, bátorítottatok, és osztoztatok az örömeimben. Külön köszönöm a férjemnek, hogy (rengeteg egyéb segítség mellett) egész évben fotózta munkáimat és a lányomnak a tesztelésért, kritikáért, illetve, mert elfogadta, hogy nem tarthatunk meg mindent magunknak. És külön köszönet azoknak, akik nemeztárgyakat rendeltek, vásároltak tőlem. Remélem, az az öröm, amellyel ezeket a tárgyakat elkészítettem, rájuk is sugárzik.

Újévi fogadalmam nem lesz, csak kívánságom :).

Boldog Új Évet Mindenkinek!

2010. december 24., péntek

2010. december 20., hétfő

Csigás és lepkés baba

Remélem, épp időben sikerül még elkészítenem mindent, amit elvállaltam az angyalnak. Elárulhatom, még egyetlen egy játék készítése van hátra. Azt viszont nem árulom el, hogy mi lesz az. Majd mindent a maga idejében.
Addig is két babát mutatok, egy csigásat és egy lepkéset, akik szintén karácsonyfa alá kerülnek, és már réges-régóta készülgetnek.



2010. december 16., csütörtök

Kiállítás

Azt hiszem, ennél kedvesebb kép nem készült még a nemezeimről, mint a marosvásárhelyi "kiállításon".
Köszönöm, Anna!
A rendezvényen készült további képek meg innen érhetőek el.

2010. december 11., szombat

Fruzsi választása

Elérkezett a pillanat, amikor bejelentem, kit választott Fruzsi.
Köszönöm mindenkinek, aki résztvett a játékban és hirdette játékomat.
A játékhoz tartozott, hogy választani kellett egy kedvencet a nemezeim közül, de aki ezt nem tette, azért nem zártam ki a játékból. A 99 komment közül 2-nek az írója nem szeretett volna résztvenni a sorsoláson, ketten viszont véletlenül kétszer küldték el kommentjüket. Ketten meg a facebook-on jelentkeztek nagy lelkesedéssel, így őket sem zártam ki a játékból. A rendszerezés után 97 cédulát készítettem a nevekkel:


Összehajtogattam, tálba tettem:



Majd 3-ig számoltam és 4-től Fruzsival elkezdtük kidobálni a cetliket a tálból:


Az utolsó, a 1oo. jelentkező lett a nyertes, aki nem más, mint:


A megjegyzése így szólt: "Gratulálok az évfordulóhoz!Ha Fruzsi engem választana, akkor én nem ajándékoznám túl messzire, csak a szomszéd szobáig engedném őt, a kislányom kincseit gazdagítaná! :-)
A munkáid közül nekem az oroszlányos baba és a szörnyes párna a csúcs!"
Erika, szeretettel gratulálok, és kérlek, írd meg postacímed, hogy Fruzsi tudjon elutazni hozzád.
A többiek meg ne csüggedjenek, lesz még játék nálam, lesznek még új babák, és... hát, ha tehetném, mindeniketeknek küldenék egyet-egyet... gondolatban meg is teszem, fogadjátok szeretettel!

Şi pentru că a sosit un comentariu şi în limba română, vă anunţ că câştigătorul păpuşii este: Erika. Mulţumesc tuturor pentru participare şi pentu comentarii!

Blogszülinap, toplista és boldogság

Nagy nap van ma, örökbe megy Fruzsina, aki eleddig a legkisebb babám. Hogy kit választ, az is kiderül nemsokára.
De először is köszöntöm a sok-sok új olvasót, illetve facebook-os rajongót, akik a játék kapcsán találtak rám.

És köszönöm azt a sok-sok szívmelengető megjegyzést, amit a játék kapcsán írtatok nekem. Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy ilyen sokan jelentkeztetek, és ilyen lelkesen soroltátok, mik is voltak a kedvenc hendimédi-nemezeitek. Igen, jól láttátok, hagyományos toplista nem készülhet ezekből a válaszokból, de igaziból nem is ez volt a cél: csak kíváncsi voltam, hogy milyen típusú nemezeim tetszenek leginkább, és hogy melyek azok a konkrét tárgyak, amelyek nyomot hagytak emlékeitekben, és ha a nemezeimre gondoltok, egyből beugranak (no jó, valószínű néha puskáznotok is kellett, erről árulkodik az utóbbi 3 hétben igencsak megnövekedett oldalbetöltések száma is).

Az első helyen a kategóriák közül a babáimat említettétek, mint kedvencet, ezen meg igazán nem csodálkozhatom, hiszen eddigi megrendeléseim nagy százaléka is a babákra vonatkozott. És amelyek a legkedvesebbek voltak számotokra:

az angyal-baba (9), Bronzi és a Bronztulipános (7), Marcsi (6), az elefántos (ebből kettő is volt, de mivel nem tudom, melyikre szavaztatok, így 5), az oroszlányos (4), a lovas királylánybaba(3), a mákos (3), valamint a madaras, a csodafás, a macilány, a cicás baba, Rozi, a babás baba, a csigás és a csirkés baba.

Második legkedvencebbek a párnák, mesepárnák lettek, és ezen a kategórián belül legtöbben nagy meglepetésemre a szörnypárnát (9) jelölték meg kedvencnek,


a többi, ami még eszetekbe jutott: a házikós (4),

a csigás, a lovas és a helikopteres nyúl (2), valamint a táltos paripás, a cicás, a tulipános-királylányos, a vitorlás, az oroszlános, az örmény mintás, a bárányos és a gombás párna.

Harmadjára a faliképeket, név szerint pedig a királylányosakat, királyfisakat,

a macskacicót, a Szent László legendáját, a buszost, az ölelést, a boszorkányost, a királyfist és a békalányost említettétek.

További kedvencek: a napraforgó (4),


a nemezházikó és lakói, a nyulak, a lepkeszárny, a sálak, ékszerek, a tulipános táska, az egykori sorstárgy, a "Gombóc Artúros nyakék", valamint a boszorkánygardrób, a kunkori orrú cipőcske és a kalap.


És hogy kié lesz Fruzsi? Azt mondta, a 1oo. versenyzőé. És hogy lesz a 99 jelentkezőből éppen 1oo?
Nemsokára elárulom...

2010. december 9., csütörtök

Kétcopfos

Holnapig még lehet jelentkezni Fruzsiért! Aztán szombaton kiderül, kit választ :))).

Addig is, hogy a rettentő feszültséget oldjam, bemutatom a legutóbbi kétcopfosomat:



Haját a maradék teával festett fonalból varrtam, és lila ruháját is ugyanezzel a gyapjúfonallal díszítettem.

2010. december 7., kedd

Báránykirálykisasszony

Nagyon várom már a képeket a hétvégén Marosvásárhelyen tartott "Gyere velem Meseországba" c. rendezvényről. Ugyanis úgy alakult, hogy életem első egyéni kiállításán nem lehettem ott.
Egészen picike kiállítás volt, 6 nagy és 3 kis képet mutattam be. Az állatmenyasszony-sorozat utolsó darabját viszont még nem láthattátok itt a blogon: ő a legkisebbik bárány a 12 elátkozott lány közül:


Egyszer még készítettem egy bárányos párnát, hasonló bárány-motívumot nemezeltem most is, csak az organza helyett ezúttal selymet használtam a báránybunda imitálására. Ruhája pöttyös- hímzéssel díszítve.

Még van pár nap Fruzsiért jelentkezni, csak bátran, aki még nem tette volna...

2010. december 6., hétfő

Békalány

Elkészült a békalány-kép is, a Marci és az elátkozott királykisasszony című meséből. A szemei kidomborodnak, ugyanazzal a technikával készült, mint a szörnypárna-szemek.


Utólag kapott két vékonyka copfot és sok-sok franciacsomó-pöttyöt a koronájára és a ruhájára.

2010. november 23., kedd

Macskacicó

A macskacicó Nóralányomnak lett a kedvenc meséje. Mostanában, úgy 3 és fél évesen érett oda, hogy végighallgasson akár egy ilyen hosszú mesét is. A macskacicót először rajzfilmként látta. És sokadjára is. Volt, hogy egyszerre 3-4-szer is meg kellett néznie. Én meg bátorítottam, mert világos volt, hogy van valami ebben a mesében, ami az ő életében fontos szerepet játszik. Így történt, hogy a nyár végétől kezdve én is megszámlalhatatlan sokszor láttam (vagy csak hallottam) és olvastam a macskacicót. Hát persze, hogy bennem is elkezdett dolgozni a mese.

Nemrég dr. Kádár Annamária pszichológusnő meghívott nemezeimmel Marosvásárhelyre, a december 5-6-án tartandó népmesekonferenciára. Ekkor jött az ötlet, hogy a kiállításra készítsek egy kis népmesei sorozatot is. Persze, először is a macskacicó jutott eszembe, a sorozat többi részeként pedig további állatmenyasszonyokat ill. vőlegényeket szeretnék megnemezelni. Most, mivel az idő már ilyen rövid, még két állatmenyasszonyra fog telni: a varangyos békává változtatott királykisasszonyra a Marci és az elátkozott királykisasszony című meséből, illetve a legkisebbik bárányra a Tizenkét elvarázsolt lány című meséből. Ez utóbbi mesére egy kárpátaljai népmesegyűjteményben találtam rá. Ismeri valaki ezt a mesét? Én máshol nem találkoztam még vele, de majd, ha egyszer időm engedi, átdolgozom :).
Ezekben az állatmenyasszonyokban az a közös, hogy úgy válnak a királyfiak menyasszonyaivá, hogy azok nem is tudják (a báránykákról sejtik, de látni sosem látták őket), hogy ők valójában nem állatok, hanem gyönyörűséges királykisasszonyok. Úgy fogadják el őket, olyannak, amilyenek, és a társ alázatos, feltétel nélküli elfogadásáért cserébe a fiúk elnyerik méltó jutalmukat: gyönyörű, kedves, nagyon ügyes, okos feleséget és a halálig tartó boldogságot.
Ezt a sorozatot tovább fogom majd bővíteni, a listámon szerepel már piros malac (őt már látta vőlegénye csodaszép lány képében, mielőtt megkéri a kezét), valamint az állatvőlegények: a békakirályfi, sündisznócska, a medvekirályfi. Néhány mesehőst meg - kivitelezési kérdések miatt - várólistára állítok: a sárga kicsi kígyó, a halleány. Ugyanis ezeket a mesei alakokat állat fejjel és ember(ies) testtel képzeltem el, szóval először mindenképp a nagy, kerek fejű állatokat mintáznám meg. Ott van még a szörnyeteggé változott királyfi is... meg aztán sok-sok olyan, aki valamilyen tárgy képében szerepel. Ha mindegyiküket meg akarnám nemezelni, pár évre biztosan lenne munkám.
Ha ismertek olyan magyar népmesét, amelyben a fentieken kívül más állat képében szerepel menyasszony vagy vőlegény, kérlek, jelezzétek. Első körben azok a mesék érdekelnének, amelyben a menyasszonyt vagy vőlegényt állat képében ismeri meg a párja, és akár tudja, akár nem, hogy igaziból elátkozott szép leány vagy legény, ő lesz a szíve választottja. A rókaszemű menyecske pl. azért nem tartozik ide, mert őt nem választják, nem szeretnek bele, ő csak becsapja a királyt, a Cerceruska mesében meg, ahol a kicsi fiú (vagy más variánsban a lány) őzikévé változik, a királyfi nem belé, hanem a gyönyörű nővérbe lesz szerelmes.

2010. november 19., péntek

Gyűrűk

Nagyon örülök, hogy ennyire népszerű Fruzsina. És persze, titkon reménykedem, hogy éppen százan fognak érte jelentkezni. A megjegyzésekre nem válaszoltam, és annyira felgyűltek, hogy most már ott nem is tudok, de majd írok még róluk. Mindenesetre nagyon-nagyon jól esett ezt a sok-sok kedves, néhol szívszorító, néhol vicces megjegyzést olvasni. Ha tehetném, mindenhova küldenék egy-egy babát.
Ja, és lehet, félreérthető volt a felhívás, de természetesen saját magatoknak is kérhetitek, hisz legszívesebben én is megtartottam volna az összes babámat :))).


És mutatok valami újat is, egy darabban készült nemezgyűrű, amelynek a technikáját Tátrai Mónikától tanultam Bécsben. Nagyon mutatós, ezt viselve garantáltan nem lehet észrevétlen maradni... bár egy királylány hogy is lenne észrevehetetlen...





2010. november 16., kedd

Közhírré tétetik....

...hogy Fruzsina, a legújabb babám, aki eddig a legkisebb (de ezzel együtt természetesen a legügyesebb, legokosabb és a legszebb is), eldöntötte, hogy ahhoz menne lakni, aki őt a legeslegjobban szeretné.

A próbatétel: hagyj itt egy megjegyzést, amelyben azt is megírod, hogy ha te nyernéd meg, és nem magadnak kérnéd, kinek ajándékoznád, illetve, hogy rajta kívül melyik hendimédi-nemez volt eddig a kedvenced. Ez utóbbi kizárólag engem érdekel, majd készítek egy toplistát. Hogy kié lesz Fruzsina, azt pedig ő dönti el.

Hogy mutassam is meg Fruzsinát?
No jó, íííme:

Doll with bird, 19 cm tall, hand dyed carded wool, wool and metal yarn

Ünneplésre több okom is van, de ezt a játékot azért hirdettem épp most, mert a napokban múlt egy éve, hogy nyilvánossá tettem a blogomat, amelyet 2oo9 januárjában kezdtem írni, hogy dokumentálhassam nemeztárgyaim születését. Akkor még nem tudtam, hogy ilyen szorgalmasan fogok nemezelni, arra pedig, hogy ekkora sikerük lesz, azért nem gondoltam, mert eszembe se jutott.

A statisztika: egy év alatt 2o3 olvasóm lett, az oldalbetöltés-számláló, amely 2o1o január 23-tól működik, most kicsivel több, mint 44 ezernél tart. A facebook-os oldalon meg 3oo-nál is többen rajonganak a hendimédikért. Szóval most ezért is ünneplek.
Köszönöm szépen a sok-sok kedves kommentet, megjegyzést, bátorítást, nélkületek biztosan nem dolgoztam volna ennyit és ilyen lelkesedéssel.

Az elvárások: ha van blogod, kérlek, hirdesd meg a játékot, hogy más is tudjon róla. Ha nincs, oszd meg a hivatkozást a Facebook-on.

A játékban bárki részt vehet, de kérlek, írj valamiféle azonosítót, amiből majd magadra ismersz, ha Fruzsi téged választ.

Jó tanács: ha még nem vagy olvasóm, de máskor is szívesen olvasnál, hát rajta, válj azzá!

És a határidő: december 1o, éjfél.

Mesepárnák

Két mesepárnára kaptam nemrég megrendelést, egy anyuka kért két kisfiának egy-egy mesepárnát az ovis jelükkel és nevükkel. Az egyiké a vitorlás, a másiké a gomba-jel. Az ötlet, hogy a vitorláson egy kis kalózka is legyen, és hogy a gomba mögül egy kis állatka kukucskáljon, az anyuka fantáziáját dicséri. Ilyen lett a vitorlás:

Seat cushion, 45 cm diam., hand dyed wool, wool yarn

A neveket is kérte, hogy ráírjam, végül a két párnán kétféle megoldást próbáltam ki: a vitorláson az M betű előnemezből készült, a többit hímeztem, a gombásra pedig fonallal"írtam", majd belenemezeltem.
A gombás párnát sajnos elfelejtettem, hogy csak félig készen fényképeztem le, és már elküldem, így csak ezt a képet tudom megmutatni:



A nyuszi persze most már mosolyog, a gombát is kidomborítottam.

2010. november 10., szerda

Oroszlányos

Mert milyen is lenne egy oroszlánszelidítő kislány frizurája?

Doll with lion, 35 cm tall, hand dyed carded wool, wool yarn


Itt meg együtt, a legújabbak, akik azóta (a mosolygóssá változtatott első számú öltöztethető babával) Bécsbe költöztek, a Filzoase - Nemezoázis kirakatába.







2010. november 4., csütörtök

Csirkés- copfos

Teljesen beleszerettem a varrt hajba: ez a baba jó szorosan rögzített copfokat és hajat kapott. Ruháját hatalmas csirke díszíti, amelyhez ritka szövésű pamuttextilt használtam, és gyapjúfonallal kontűröztem.
A csőr és a bóbita előnemez, a szemek és lábak utólag hímzettek.

Doll with chicken, 35 cm tall, hand dyed wool, wool and cotton yarn, textile.


Egy részletfotó a csirke textúrájáról:




2010. november 3., szerda

Adventi nemezkurzus



Szakértő lettem :))).

Ma került elő Corinna levele, ami pár napja lapul a postaládámban, és amelyben felkért, hogy szakvéleményezzem az adventi online nemezkurzusát. Meg is kaptam az első lecke anyagát, amelyben kétféle, egy nagyon-nagyon egyszerű, és egy nagyon-nagyon mutatós karácsonyfa elkészítését tanítja meg. A továbbiakban csukló-és alkarmelegítőt lehet készíteni, különböző dekorációkat, illetve egy különleges angyalos dobozt, amelyek lakásdekorációként és karácsonyi ajándékként is egyaránt megfelelnek.

Ha kicsit is érdekel, mindenképp olvasd el a felhívást itt: http://cornit-nemez.blogspot.com/.

A leírások részletesek, érthetőek, pontosak, sok képpel vannak illusztrálva, ráadásul még humorosak is. A tanfolyam tegnap indult, de még bőven bele lehet kapcsolódni. Egy zárt blog is tartozik hozzá, ahol Corinna válaszol az esetleges kérdésekre, és ahol a résztvevők is tudnak egymást közt cseverészni.


Szóval hajrá, nekem jó (szak)véleményem van róla.

Babán baba

Felt doll, 35 cm, hand dyed and natural carded wool, wool yarn

A ruháját már régebben bemutattam, de most már lassan elkészülgetnek ezek a legújabb generációhoz tartozó babák is. Amióta kitanultam a waldorf-baba hajkészítést, előszeretettel használom: ez a baba is ilyen varrt hajú. Egészen szorosan varrtam a szálakat a fejhez, így őt is bátran nyúzhatják az apró kezek.
Ha akarom, meg ilyen a lába:

2010. november 2., kedd

Babakészítés Bécsben - beszámoló


Ilyen nagyon jó hangulatban fejeződött be a kétnapos bécsi babakészítő tanfolyam, amelyre Tátrai Mónika bécsi nemezművész hívott meg.


A tanfolyamot az ő nemezműhelyében tartottuk, amely méltán viseli a filzoase - nemezoázis nevet. Nagyon hangulatos, és legalább annyira praktikus: kényelmesen lehet benne dolgozni, ugyanakkor boltocska is, és kiállítóterem is egyben. Éppen ilyent szeretnék én is, ha egyszer nagy leszek. Aki Bécsben jár, feltétlenül kukkantson be hozzá (de a honlapjára mindenképp - http://www.filzoase.at ) : gyönyörű ruhákat, kalapokat és divatos kiegészítőket készít. Én is kedvet, no meg egy nagy adag bátorítást és útmutatást kaptam tőle, hogy errefele is kalandozzak... Többek között egy gyönyörű rózsagyűrű készítési technikáját tanította meg nekem, majd hamarosan be is mutatom, csak újabbakat kell készítenem, mert a tanulódarab nem is ért haza, útközben elkunyerálták :))).

A babakészítő tanfolyam jól sikerült, a résztvevők csodaszép babákat készítettek, olyant, amilyent megálmodtak... itt épp egy cicás pulóveres fiúbaba készül megszületni:


Mindenki szorgalmasan és nagyon elmélyülten dolgozott, hiszen a babanemezelés egyfajta terápia is: belső utazás a gyermeki én megtalálása fele, a csodák -gyermekek és babák- születésének földjén.

Én ezt a babácskát készítettem a tanfolyam alatt, rajta mutattam meg a technikát. Sokkal-sokkal kisebb, mint az eddigiek, a magassága csupán 20 cm körül van. Tündikének hívják, és Tátrai Mónikánál maradt, ajándékba :).

2010. október 26., kedd

Marcsi

Tegnap végre befejeztem a legújabb kísérleti babámat. Marcsi lett. Azért, mert olyan.


Öltöztethető, a ruhája újra egy olyan, hátul gombos nemezruha, amilyet én is szívesen hordanék.
A feje (ami végre nem lapos) és a teste sablonra készült, a végtagok pedig hozzá vannak nemezelve. Orra is van, egy kis beépített nemez félgömb.
A haja gyapjúfonalból készült, akárcsak a többi babámnál, viszont nem horgoltam, hanem varrtam, három rétegben, ahogy a waldorf-babáknál szokták.




2010. október 24., vasárnap

Vasárnap

A tegnapi kiránduláson gyűjtött kincsek felhasználásával készültek ezek a gesztenyefigurák. Nóra kérésére egy pók, aki utólag napszemüveget kapott, egy rénszarvas és egy balerina :).

Szép vasárnapot!

2010. október 22., péntek

Szörny

Az úgy volt, hogy a nagyobbik unokaöcsémnek szerettem volna valamit készíteni a 9. szülinapjára. Sokat gondolkodtam, mit is lehetne, és ezidő alatt az is világossá vált számomra, hogy traktoros párnát már semmiképp, egyrészt mert a gépészeti ismeretei messze túlhaladják az enyémet, másrészt meg ő már nem kisfiú.
Mivel a környezetemben levő fiúk általában nagy érdeklődést mutatnak a szörnyek iránt, és így októberben amúgy is szörnyek lógnak a levegőben, emellett döntöttem.
Több variánst rajzoltam, végül Nóralányom döntötte el, hogy melyik is legyen. Munka közben is alakult még az eredeti terv, és végül ilyen lett:

Ami technikailag érdekes ebben a párnában, azok a beépített szemek, épp most találtam ki, hogy lehet kivitelezni.

Amit meg most kihagynék, azok a türkiz csíkok, meg talán valami csáp sem ártana egy szörnynek, de majd következőkor jobban utánanézek a szakirodalomban.

2010. október 20., szerda

Öltöztethető baba

Felt doll, 30 cm tall, merino wool, cotton gauze, wool yarn.

Egy ideje azon töröm a fejem, hogyan tudnék öltöztethető babát készíteni nemezből. Ez a baba lett az első ilyen. Teljes egészében vizes technikával készült, a végtagok hozzá vannak nemezelve a testhez, a fej és a test sablonra készült, és utólag kitömtem.

A ruhácska szintén egy darabban készült, a szoknyarész gézből, a többi merinó gyapjúból.
Hátul, nyaknál aprócska gombbal záródik, könnyen le- meg feladható.


Egy pár dologgal nem vagyok megelégedve, ugyanis túl azon, hogy egy picit púpos lett a háta, nem ül elég jólnevelten, az arca meg kissé lapos lett. De már készül is a továbbgondolt változat!


LinkWithin

Related Posts with Thumbnails