HENDIMÉDI

HENDIMÉDI
Egyiptomban kínálta így portékáját egy arab árus: this is all "hendimédi". Kedves mondásunk maradt azóta is.

2010. április 30., péntek

Sirdak - belső-ázsiai szabott-varrt nemezek


 Lassan vége felé közeledik a népiskolai két éves nemezkészítő képzés. Én ennek az iskolának, azaz dehogyis, itteni tanáromnak, Szász Juditnak köszönhetem nagyrészt (a többit meg a Guzsalyas Alapítvány oktatóinak), amit a nemezkészítésről sikerült elsajátítanom. Két évig minden héten együtt alkothattunk egy-egy egész délután. Végig bátorított, ötleteket adott, biztatott: szívvel-lélekkel tanított. A blogomat is Neki köszönhetem. Azért indítottam, hogy - elsősorban magam számára - dokumentáljam a folyamatot, ahogy felfedezem a nemezkészítés rejtélyeit. Nem tudtam, mi lesz az eredménye, lesz-e kitartásom, lesznek-e megmutatható nemeztárgyaim, de belevágtam. Tavaly januárban kezdtem el írni, de csak novemberben vettem a bátorságot, hogy nyilvánossá tegyem. Mára már egybefonódott a blogírás és a nemezkészítés: amit elkészítek, azt igyekszem mihamarabb megmutatni, néha meg éppen azért készülnek a tárgyaim, hogy legyen, miről írnom, vagy éppen olvasóim kívánságára, megrendelésére, örömére. 

Nagyon fognak hiányozni ezek az órák, de remélem, valamilyen formában lesz még folytatás. Judit egyébként nemcsak nemezkészítést, hanem bőrművességet, bútorfestést, gyapjúszövést és fazekasságot is oktat. Szívből ajánlom mindenkinek, aki ezekből a mesterségekből szeretne valamennyicskét is elsajátítani. Judit bemutatkozó oldala itt található.

Utolsó nagyobb témánk az ázsiai szabott-varrt nemezek technikájának elsajátítása, amelyet a kazakok szirmaknak, a kirgizek sirdaknak hívnak, és amelyeket a  mai napig készítenek, most már eladásra is, de nyári nemezsátraikban és lakóházaikban is ezeket a takarókat használják. Egy-egy ilyen nagyobb méretű takarót egy asszony egy egész év alatt (egy tél alatt általában, hiszen a többi évszakokban más tennivalójuk van) tud megvarrni. Találtam egy szép videót erről:


Ezen a rövid bemutatón először a belehengerelt mintájú nemeztakaró készítését láthatjuk, majd a sirdakét. Ez utóbbit általában 2, eltérő színű, vékonyabb nemezlapból készítik, általában párban: kivágják mindkét anyagból ugyanazt a mintát, majd egymásbaforgatják, és rávarrják 2 vastagabb nemezlapra. A mintákat jó szorosan és sűrűn levarrják a hátsó nemezlapra (úgy tartják, a jó minőségű nemezen 5 cm-ként 7-8 öltés kell legyen), az illesztéseknél vert kötéllel díszítik.
Én egy egészen kis méretű  faliképet fogok készíteni, nagyon egyszerű mintával, majd legközelebb bemutatom itt is a tervet.
Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom Vidák István - Nagy Mari könyveit, illetve találtam egy pár linket a kirgiz népművészetről, takarókészítésről:



2010. április 29., csütörtök

Szívből jött kedvesség



Jutkabarátnőmtől érkezett hozzám ez a szép, pipacsos kép. Szívből jött kedvességként. Köszönöm szépen.
Meg is osztom minden olvasómmal, hiszen éppen ezt érzem megjegyzéseitekben: a szívből jött kedvességet. Nektek is köszönöm. 


Gyülekeznek a madárrajongók!!!
Itt csatlakozhatsz te is, a fantasztikus nyereményért.

2010. április 28., szerda

Képes leírás karkötő készítéséhez

Ahogy ígértem, ezennel közzéteszem a karkötő képes leírását is. Ez egy teljesen egyszerű, egy darabban készült, sodort karkötő, elsősorban Krisztallit kedvéért :))).

Örömmel tölt el, hogy sokatokat érdekelt a nyakbavaló elkészítése, bár ez sajnos leginkább az oldal látogatottságából derült ki eddig, de remélem, amint időtök engedi, el is készülnek a nyakbavalók, és fényképeket is küldtök majd róluk (természetesen, az e-mail címemre várom őket). Ha elakadnátok az elkészítésben, írjatok bátran, szívesen segítek!
El ne felejtsetek bejelentkezni a játékomra. Egészen május 7-ig bárki jelentkezhet, aki szeretné megnyerni a nyakéket és a karkötőt. Micinek pedig üzenem, hogy igen, ez egy "csakúgy" felajánlás, de a miciségek között is szívesen látnék egy-két nemeznyakbavalót!
Nos, akkor leírás indul:

A karkötőt hasonlóan kezdjük, mint a nyakék zsinórját: kihúzunk a gyapjúból egy nem túl vastag csíkot. Arra vigyázzunk, hogy mindenhol egyforma vastagságú legyen. Ha vékonykább karkötőt szeretnénk, akkor keskenyebb sávot használunk, ha vastagabbat, akkor szélesebbet. Az első darab mindenképp legyen egy próba, majd eszerint tudjátok alakítani a továbbiakat.


Elrendezgetjük egy kicsit a szálakat, majd felcsavarjuk a kézfejünkre, a hüvelykujjunkat is belevéve, viszonylag szorosan.


Éppen kétszer érje körül a kezünket a gyapjúcsík, a fölösleget óvatosan letépjük, a végét meg kivékonyítva odarendezgetjük a fölcsavart réteghez:


Ekkor így szárazon megsodorjuk  egy picit, mégpedig úgy, hogy hüvelykujjunkat kihúzzuk a "tekercsből", ezáltal annyira meglazul, hogy ezt könnyen sodorható lesz.


Valamennyire összerendeződtek már a szálak, egy pillanatra le is tehetjük az asztalra. Aki gondolja, most kökörösen be lehet tekergetni a fészkecskét egy újabb, fátyolnyi réteg gyapjúval, ezzel is segíthetjük a szálak szép, egyenletes elrendeződését.


Beszappanozzuk a kezünket, majd egy törülközővel le is itatjuk a habot róla, hogy éppen csak nedves maradjon,majd...


...elkezdjük sodorgatni.


Ha úgy érzed, valahol vékonyabb rétegben áll a gyapjú, most nyugodtan kipótolhatod még. Ha mintásat szeretnénk, most díszíthetjük, legegyszerűbben úgy, hogy körbecsavarjuk eltérő színű előfonattal, vagy lazább fonású gyapjúfonallal, mohairrel, selyemszállal stb.


Sodorgatjuk-sodorgatjuk, majd, amikor kezd összeállni, jobban beszappanozzuk. Ezt viszont ne siessétek el, mert ha nem kezdett még zsinórrá sodródni a gyapjú, össze-vissza fog csúszkálni, és nagyon mérgesek lesztek.


Aztán csinálunk így jól végiggyúrkáljuk,


... és így, majd erősen megsodorjuk.


Összegyúrjuk,


...időnként megnézzük, kiegyenesítjük, majd tovább gyúrjuk.


Tenyereink között jól meggurigázzuk. Formára igazítjuk, és készen is van.
Ha jól dolgoztunk, éppen belefér a kezünk, és nem túl bő a csuklónkon. Ha túl nagynak tűnik, még gyúrjuk, sodorjuk, össze fog menni. Nagyon tömörnek kell lennie, a gyapjúszálak olyan szorosan összegabalyodnak benne, hogy már-már nem is láthatóak egyenként. 
Tovább díszíthető hímzéssel, apró rátéttel, gyönggyel... várom a kész alkotások fotóit!

2010. április 26., hétfő

Na most már játszhatunk


A nyakbavaló készítése közben arra gondoltam, hogy az ékszer birtoklásáért játékot hirdetek. Aztán... bevallom, szégyelltem volna felajánlani azt a nyakbavalót, mert nemhogy semmi különleges nem volt benne, még csúnya is lett. Akkor már nem fért az időmbe egy új medál elkészítése, és végül is bemutatódarabnak jó, de sajnos nem túl inspiráló. A legnagyobb baj az volt, hogy nem figyeltem arra, hogy egy ilyen kis felületen a fátyolnyi színréteg teljesen össze fog olvadni az alappal. És ez amúgy még nem lett volna olyan nagy baj, de sikerült a narancssárga komplementerét pontosan eltalálnom a lila gyapjú személyében, így az eredmény, mintha csak temperát kavartam volna, semmilyen szürkésbarna lett.
Aztán volt egy kis plusz időm, és elkészítettem ezt a medált:


A madár előnemezből kivágott kör, hímzéssel kiegészítve, és egy aprócska gyönggyel. No meg, természetesen, a karkötővel, amelynek a leírását napokon belül közlöm.


Szóval:

Játék indul!

Ezt a bolondos madárkát (nyakbavaló+karkötő) nyerheti meg az, aki hordani is szeretné, nem allergiás a gyapjúra, és a közepesen szúrós magas nyakú gyapjúpulóvert is képes fél óráig elviselni magán, vagy ajándékozói viszonyban áll egy ilyen személlyel, ráadásul egy megjegyzést is hagy ennél a bejegyzésnél

május  7-én 23 óra 59 percig.


Ha van kedved hozzá, és teheted, megköszönöm, ha hirdeted blogodban a játékomat, hogy mások is tudjanak róla.



2010. április 25., vasárnap

Fiúbaba

Régen készülök "fiúsítani" babáimat, de most már nem halogathattam tovább: barátnőm kisfiának keresztelőjére készítettem egy kisherceget:

Little boy, 33 cm tall, hand dyed carded wool, wool and cotton yarn

A többi babámhoz használt ruhácskát megrövidítettem, alá pedig merinói gyapjúból készítettem nyakig érő halásznadrágot. A hajával elbíbelődtem egy fél napig, de megérte, nagyon jól sikerült, és reményeim szerint strapabíró is lesz.


Csíkos ruhácskájára madarat nemezeltem, melyet utólag kis hímzéssel díszítettem. Szeme-szája hímzett. 
Szeretni- és ölelgetnivaló babácska lett belőle, és nagy boldogságomra egyből belopta magát a kis ünnepelt szívébe:

2010. április 22., csütörtök

Nyakbanemez, leírás

Elkészült a legújabb leírásom, ezúttal nyakbavaló készítésére hívlak benneteket, remélem, sokan kedvet kaptok hozzá.


A nyakbavaló két darabból áll, egy zsinórt és egy medált fogunk készíteni, amelyeket utólag össze lehet varrni. A nemezt lehet úgy varrni, hogy egyáltalán ne látsszanak az öltésnyomok: az a titka, hogy mindig ugyanoda szúrjuk vissza a tűt, ahol kihoztuk az anyagból, viszont a nemezben másfele vezetjük. Csomózni sosem kell a cérnát, hanem ezzel a visszaszúrós technikával addig öltögetünk ide-oda az anyagban, amíg már nem tud kiszaladni a cérna vége. Az öltések helyén pici lyukak maradhatnak, ezeket a tű hegyével lehet eltüntetni, "szétpiszkálni".

Ez a nyakbavaló csak példa arra, hogy milyen egyszerűen elkészíthető egy ilyen nyakék, viszont a medál díszítése rengeteg lehetőséget rejteget.
Akár egyszínűt is készíthetünk, hiszen remek alap lehet tűnemezeléshez, de akár hímezhetünk is rá, vagy díszíthetjük gyönggyel is.


1. zsinór készítése:

Ezúttal sem lesz másra szükség, mint egy kis gyapjúra, meleg vízre és szappanra:


A gyapjúból kihúzogatunk egy hosszabb csíkot. Ha egy  darabban nem tudjuk leválasztani, toldhatjuk is, arra azonban vigyázzunk, hogy mindenütt 3-4 cm-rel fedjék egymást a toldások, illetve, hogy mindenhol azonos vastagságú legyen.


Ha ezzel kész vagyunk, elkezdjük így, szárazon sodorgatni a gyapjút, míg a szálak elkezdenek "összerendeződni".


Ekkor egy picit bevizezzük-szappanozzuk a kezünket. Én le szoktam itatni a hab nagy részét egy törülközővel, hogy éppen csak nedves legyen.


Így is sodorgatjuk óvatosan. Fontos, hogy épp csak nedves legyen a kezünk, ugyanis ha túl vizes-szappanos, nem lehet sodorni a gyapjút, csúszni fog, kilapul.


Ha már kezd zsinórrá formálódni, bátrabban szappanozhatjuk.


Két tenyerünk közt jól-jól megsodorgatjuk, ...


... majd az asztalon is meggörgetjük. Középről indítsunk, majd ujjainkkal jól-jól sodorjuk át, miközben kifele haladunk.


Ha már nagyjából elégedettek vagyunk a tömörségével, megmérjük nyakunkon, mennyire hosszú nyakéket szeretnénk, ollóval levágjuk a fölösleget. Picit még fog összemenni, ezért inkább hgyjuk picit hosszabbra.



A vágásfelületeket gondosan megnemezeljük.


Két tenyerünk közt jól-jól megsodorgatjuk, meggyúrkáljuk,




... majd kiegyenesítjük. Kész is van a nyakék zsinórja.

2. medál

 


A medált a labdához hasonlóan kezdjük összerakni: viszonylag szorosan felcsavargatott gyapjúból gombócot formálunk,


...majd picit vizes kézzel meggörgetjük tenyereink között.


Ezután, ha akarjuk, díszíthetjük színes gyapjúfátylacskákkal, mintát is tehetünk rá, amit egy pici fóliával leborítva óvatosan rásimogathatunk a nemezlabdánkra.



Leszappanozzuk,


... majd csiribi-csiribá, meggörgetjük tenyereink közt.



Mielőtt még a labdácska közepe is kezdene összetömörülni, kilapítjuk,


...a széleit is jól megnemezeljük, forró víz alatt kimossuk.

Kész is van:



A medált vastagabb pamutcérnával lehet a zsinórhoz varrni, a zsinór végére én gyöngysorokhoz is használt, csavaros zárat teszek, úgy, hogy kissé belehúzom a nemezbe, csak fele látszik ki. Még jobb, és könnyebben kezelhető a mágneses kapocs. Ha viszont ezzel nem bíbelődnénk, hagyjuk hosszabbra, és meg is csomózhatjuk.

Sok sikert és örömet az elkészítéséhez, várom kérdéseiteket, valamint az elkészült alkotások fényképeit!

2010. április 21., szerda

Párnácska, lánykával

Teljesen beleszerettem a Procionos gézbe... úgyhogy azt hiszem, sok ilyen gézes munkám lesz még.

Pillowcase, 22X29 cm, hand dyed wool, cotton gauze, cotton yarn

Eredetileg füzetborítót terveztem, aztán a hát kivágásakor mégis párnához való nyílást készítettem, és nem bántam meg. Kiterítve is jól érvényesül a minta.

2010. április 20., kedd

Barikabolt és szolgálati közlemény

Találtam egy "jó játékot", hát persze, hogy benevezek én is! Lehet, hogy ismeritek már, de ha még nem, érdemes megnézni, csodaszép fonalakat forgalmaz a Barikabolt.


Csodaszép fonalak nyerhetőek ITT.
FIGYELEM! JÁTÉK INDUL!
Ha szereted a kreatív dolgokat, van internetes naplód, blogod, akkor gyere játszani, mert csodálatosan puha yarundyed fonalakat nyerhetsz.

FELTÉTELEK:
Tedd ki a blogodba a barika.hu linkjét és az itt látható bannert  [ OK kitettem :)]

Regisztrálj a levendula fórumra, ha még nem tetted, mert ott sok hasznos infót megtalálsz az általunk forgalmazott termékekről, képeket láthatsz, véleményeket olvashatsz.
Írd ki a blogodban ezeket a feltételeket is és várd a sorsolást ;)
NYEREMÉNY:
500 g (5 motring) általad választott fonal (yarundyed)

JÁTÉK HATÁRIDEJE:
2010. április 30. 24:00

Jó játékot mindenkinek :)


És a közlemény: készítsétek elő újra a gyapjúcskátokat, hiszen napokon belül elkészül az új leírás, ezúttal Krisztallit külön kérésére, zsinóros ékszert fogunk készíteni. Szóljatok az ismerősöknek, rokonoknak, barátoknak, hívjátok át a szomszédot is!

2010. április 19., hétfő

Szülinap, kiskalap

A hétvégénk gyerekzsúrokról szólt. Szombaton vittük az eperkosarat, vasárnapra egy másik barátnőm kislányának kalapot készítettem ajándékba. Natúr merinói gyapjúból, utólag festettem színátmenetesre a kicsi piros pöttyös fazekamban.


Végre gyönyörű idő volt, és végre erdőn lehettünk... következzen még pár kép, amelyhez a gyerekek boldogan sorakoztak és álltak be a szülinapos mellé megörökíteni a kalapot no meg ezt a szép napot:



2010. április 18., vasárnap

Kiskép, kiskirálylánnyal

Hiába, no, mégis a királylányok a kedvenceim:

Little princess, 19X30 cm, hand dyed wool, cotton gauze, silk, wool and cotton yarn

Ez az aprócska kép szintén géz háttérrel készült, és sikerült egyetlen szál előfonattal egy selyem-koronát is ránemezelnem.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails