HENDIMÉDI

HENDIMÉDI
Egyiptomban kínálta így portékáját egy arab árus: this is all "hendimédi". Kedves mondásunk maradt azóta is.

2011. október 28., péntek

Apró lény, elasztikus orrrmánnyal


A nemeznek van egy olyan tulajdonsága, hogy nagyjából úgy marad, amilyen vizes állapotában, még szárítás előtt. Aki próbált már sík lapot szárítani, ezt nagyon jól tudja, hiszen azt is, hogy egyenes maradjon, fektetve kell kiteríteni. Erre a hatásra rá lehet segíteni kötözéssel, ideiglenes varrással. Ezzel a módszerrel készült a lila lény orra: olyan, mint egy porszívócső, ki lehet húzni, és magától visszaugrik.


Itt meg már a három apró lény együtt ugrál a kerti padon:


2011. október 24., hétfő

Herceg, színesen



Palkó már a falon is jól mutatott Marcsi mellett, most egy pár közelebbi fotót is felteszek róla.
A ruháit, mint már írtam (és mutattam), fehér gyapjúból készítettem, utólag festettem Kenanthrollal, amiből, jelentem, még lehet tőlem vásárolni. Az ingre jókora nemezgombokat varrtam, hogy a pici kezek is elboldogulhassanak vele.


2011. október 5., szerda

Kiállítás

Megvolt a kiállítás és jól sikerült. A tavasszal, amikor meghívtak rá, még tele voltam tervvel, hogy mi minden fogok elkészíteni, de a nyár folyamán be kellett látnom, hogy most nem fogok tudni dolgozni. Azért sikerült még pár félkész dolgot befejeznem, és a régebbi munkáimat összeszednem.

Ilyen volt a kiállítás:

A figyelmes szemlélő felfedezheti a színes ruhás fiúbabát, no meg valakit, akit eddig a blogon még nem láthattunk.

És ilyen volt a nemezelés Kőrössy Erikával:


Köszönöm a Csíki Anyáknak ezt a szép eseményt!

2011. október 4., kedd

Legényke, horgolt hajjal

Sokszor csodáltam meg a waldorf-babák horgolt göndör haját fotókon, és érlelődött bennem a gondolat, hogy kipróbálom. Amikor már csak kevés volt hátra Barni érkezéséig, addig böngésztem a neten, amíg sikerült egy tiszta gyapjú, kézműves, ráadásul viszonylag elfogadható áru fonalat felkutatni. Egy barátnőmmel, aki waldorf-babákat varr, meg is rendeltük, de már az ő címére, mert tudtam, hogy valószínűleg kórházban leszünk a fonal megérkezésekor.
Gyorsan, talán már aznap, de lehet, másnap nekifogtam a babatest elkészítéséhez, hiszen tudtam, hogy a babahaj felvarrása még csak-csak belefér majd az időmbe, a baba megnemezelése azonban már semmiképp. Szóval, azon a bizonyos estén, úszás és a városban való rohangászás után, kihasználva egyedüllétemet, neki is láttam a nemezelésnek.
Ezek a Marcsi-típusú babáim egy darabból készülnek, "építgetős" technikával, vagyis a félig kész végtagokat a testhez nemezelem, a fej ráadásul eléggé bonyolult szerkezetű, ahhoz, hogy később térbelivé lehessen kibontani. Szóval kellett koncentrálni, nagyon. És pepecselni is. No de akárhogy igyekeztem, éreztem, hogy ennek a nemezkisfúnak most pihennie kell, képtelen vagyok befejezni. Akkor éjjel megszületett Barni, a nemezbabának majdnem 3 hónapig kellett várakoznia.

Aztán egy este, amikor csodálatos mód mindkét gyerekemet időben elaltattam és én sem zuhantam még az ágyba, befejeztem a nemezelést és kitömtem a babatestet. Végül, mivel vészesen közeledett a kiállítás napja, ahol őt is be szerettem volna mutatni, nekiláttam a ruhák készítésének, majd utólagos festésének.


Nem volt egyszerű feladat, bár ezeken a napokon a főzést hanyagoltam, Barni, aki egyébként nyugodt és viszonylag sokat alvó baba, nem volt hajlandó fél óránál többet aludni. Ez az idő pedig körülbelül a gyapjúk előszedéséhez és a sablon megrajzolásához elegendő...


A hajat úgy horgoltam, hogy a babámat hordozókendőbe kötve fel-alá járkáltam és hurkoltam a pálcikákat, magam után húzva a gyönyörű barna göndörfonalat. Igen, eszembe jutott, hogy én most nem vagyok normális.
No, de meglett a haj, ami nagyon alapszintű horgolástudásom ellenére jól sikerült, és csodaszépen illeszkedik a fejformához.

A fotókon még a fehér ruhákban látható, azóta már kiszínesedett :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails